A menekültek emberi jogai Európában integrál szemléletben
Magdalena Smieszek nemzetközi jogász, doktorandusz a Központi Európai Egyetemen (CEU), az ENSZ korábbi tisztviselője.
Az európai emberi jogok keretrendszere kollektív erkölcsi elveket testesít meg, melyek korábbi generációkon keresztül alakultak ki. Amikor azonban menedékkérők nagy tömegei jelennek meg, ezek az elvek válságba kerülnek és erre a válságra különböző reakciókat látunk ma. Az előadás kritikai kérdéseket fogalmaz meg – min alapulnak valójában ezek az európai értékek?
Az univerzális együttérzés kifejezései, vagy limitáltak és hatókörük egocentrikusan értelmezhető?
Tisztán látszik, hogy sokrétű a konfliktus, s ezek egyike csupán a pszichológiai réteg, aspektus. Mint valamennyi modern szabályozó mechanizmus, az emberi jogok is a különbségeken való felülemelkedést és a szabadság jogok egyetemes elismerését célozzák, mindeközben pedig igyekeznek védelmezni a sokszínűséget, az egyediséget. Az eredmény: örökös paradoxon.
Kutatásomban a menekültek jogaihoz kapcsolódó alapvető érzelmekre fókuszálok. Ennek a szívemhez közel álló témának a kifejtését saját, világszerte szerzett, közvetlen tapasztalataimra alapozom. Eddigi szakmai tevékenységem során világszerte mindenhol a hosszú idő óta fennálló, megoldhatatlannak tűnő problémák magját, lényegét vizsgáltam. Az IEC-n prezentált előadásomban az emberi jogokban rejlő disszonanciát vizsgálom és arra keresem a megoldást, hogy hogyan lehet integrál szinten oldani, meghaladni ezeket az ellentmondásokat – az emberi jogok elmélete és az integrál szemlélet egyesítésével.
Leszögezhetjük, hogy napjainkban az európai emberi jogi keretrendszerek, rendszerek és elméletek egyre növekvő nehézségekkel küzdenek. A kialakulás korszakai az integrál spektrum mentén feltérképezhetőek: kezdve a pre-modern filozófiától a felvilágosodáson és a tudományos fejlődésen keresztül a poszt-modernizmusig, amely vitatja és kiegészíti az univerzalizmust. A XX. század kezdete óta az emberi jogok ‘generációiról’ beszélhetünk: először a polgári-politikai jogok születtek meg, aztán a társadalmi-gazdasági, majd a kulturális jogok, ezután pedig a békére, környezetre és fejlődésre vonatkozó jogok; napjainkban pedig már egy következő szinten tartunk – az információhoz és kommunikációhoz való jogoknál. Mindezen jogok pedig univerzális (globális), regionális, nemzeti, helyi és egyéni szinten egyaránt fejlődnek.
Az emberi jogok az univerzális célokat kötik össze a személyes célokkal;
alulról felfelé és fentről lefelé csakúgy, mint horizontálisan. A normák egy ‘közös alap’ meghatározását célozzák, míg írásba foglalásuk, törvényre emelésük a ‘minek kellene történnie’ vonala. Mindenesetre keretet biztosítanak, melyet mi – mint egyének, közösségek és intézmények – töltünk meg tartalommal és jelentéssel.
Kutatásom ezt, a menekültjogokkal kapcsolatos evolúciót térképezi fel Európában. Amióta csak az emberi jogok pszichológiájával foglalkozom, olyasmit is hozzáteszek a történethez, amivel a jogtudományi álláspont általában nem nagyon tud mit kezdeni: az érzelmek kifejeződéseként, válaszreakciójaként és kiműveléseként tekintek a törvényekre, jogszabályokra. Elsősorban a befogadó és kirekesztő érzelmek menekültek emberi jogaival kapcsolatos érvelésre gyakorolt hatását vizsgálom, ezen belül is azt, ahogyan ezek az együttérzés és a félelem közt oszcillálnak.
Az AQAL kvadránsainak megfelelően szemlélve így néz ki a módszer:
Egyéni/ belső/ szubjektív: Az introspekciót is felhasználva, vizsgálom a menekültek belső világát, valamint az emberekét, akik vagy üdvözlik, vagy éppen félnek a “másiktól”. Saját élményekből, különböző pszichológiai iskolák, valamint a befogadás és kirekesztés elméleteiből merítek, hogy lássam, hogyan hatnak (vagy hathatnának) a menekültek befogadásával, integrálásával kapcsolatos törvényekre, jogszabályokra Európában.
Egyéni/ külső/ objektív: Ide sorolom azokat a tudományágakat, melyek ezeknek az érzelmeknek a működésével foglalkoznak, s az ezen érzelmekből fakadó viselkedést a törvényi felelősséggel összekapcsolják. Számos új, ebben a folyamatban használható tudományág létezik, ilyen például a társadalmi idegtudomány és a viselkedési közgazdaságtan.
Kollektív/ belső/ inter-szubjektív: Ebben a kvadránsban az európai jogra hatást gyakorló, az irodalmi kultúrában megjelenő, vagy burkoltan megjelenő érzelmeket vizsgálom. Egykoron ünnepelt filozófusok történelmi jegyzeteit (az emberi természetről folytatott elmélkedéseik során hogyan jutottak el az emberi jogokhoz, illetve a jog intézmény rendszeréhez), illetve napjaink modern reprezentációit (pl. a média) egyaránt használom.
Kollektív/ külső/ inter-objektív: A menedékkel kapcsolatos univerzális és európai emberi jogok társadalmi, politikai és gazdasági dimenzióit boncolgatom, kiemelve az érzelmek jogi gondolkodásra, érvelésre gyakorolt hatását.
A módszer – az interdiszciplináris nézőponttal áthatva – lehetőséget nyújt arra, hogy a fejlődési szintek mentén felfedezzük az elméletek és következtetések közötti átfedéseket, s ezáltal teljesebb, tudatosabb, integrál szemléletű választ adhassunk a konfliktusokra.
– szöveg: Magdalena Smieszek, Közép Európai Egyetem – képek: IEC marketing –
Előadó: Magdalena Smieszek
Több, mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az emberi jogok területén, ebből egy évtizedet az ENSZ-nél töltött Európa, Ázsia, Afrika és Amerika különböző részein. Jelenleg Magyarországon védi meg jogi doktori címét.
A jogtudományok doktora cím jelöltje (2013. augusztus – jelenleg is): Doktori kutatásomban interdiszciplináris megközelítésben vizsgálom a menedékkérők helyzetét Európában, a nemzetközi és európai jogrend szerint őket megillető szociális és gazdasági jogokat, valamint azt, hogy a pozitív elbírálás, vagy jogaik megtagadása hogyan hat hosszútávú integrációjukra.
Regionális integrációs tisztviselő, az ENSZ menekültügyi biztosa (UNHCR Magyarország, 2011. október – 2013. április): a bolgár, cseh, magyar, lengyel, román, szlovák és szlovén UNHCR irodák munkáját segítette kutatásaival, szakmai irányelvek kidolgozásával, tanácsadással a menekültek jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális integrációjával kapcsolatosan.
Védelmi munkatárs (UNHCR Nepál, 2008. október – 2011. szeptember): Hatékony menekültügyi politikát dolgozott ki és valósított meg sikeresen, melynek keretén belül biztosították a menekültek oktatási, egészségügyi ellátási, segélyezési, közösségfejlesztési és pszicho-szociális támogatását.
Védelmi koordinátor (UNHCR Pakisztán, 2010. október – 2010. december): A védelmi csoportot vezette, valamint biztosította a védelmi feladatok koordinálását a humanitárius, kormányzati és nem kormányzati szervekkel közösen koordinálva az árvíz sújtotta Sindh járásban.
Bővebb információk: https://hu.linkedin.com/in/magdalena-smieszek-74612751
Vásárolj jegyet! Nézd meg a programot! Több tartalmat kérek!